Powered By Blogger

2011. november 24., csütörtök

Online Wikipédia kontra offline könyvtár

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mit is jelent az az emberi tudás összessége, melyet a Wikipédia kitalálója szeretne összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni? 

Vajon lehetséges-e ez?

Jimmy Wales álma:
  
Képzelj el egy világot, ahol minden egyes emberi lény szabadon hozzáfér az emberi tudás összességéhez. 
Ezen dolgozunk.”


A Wikipédiával, azaz a szabad enciklopédiával kapcsolatban találtam egy jó cikket, ami az "offline" Wikipédiáról szól. Rob Matthews, angol designer kitalálta, hogy elkészíti a Wikipédia "kézzel fogható" mását. 5000 oldalas lett a könyv! Hátránya, hogy írtó nehéz, így nehezen lehet forgatni, bár minden kétséget kizáróan jól mutat a könyvespolcon.


 A Telegraph-nak nyilatkozta Matthews:

“Az volt a célom a Wikipedia nyomtatott változatának az elkészítésével, hogy az oldal összehasonlíthatóvá váljon egy hagyományos enciklopédiával. Ezért csak azokat a bejegyzéseket választottam ki, melyek semlegessége, pontossága megkérdőjelezhetetlen volt, és sok hivatkozást tartalmaztak. Az online enciklopédia legjobb szócikkeit próbáltam megkeresni.”

”Az emberek nevettek, amikor megmutattam nekik a könyvet, és érdeklődve fogadták az új megközelítést. Ennek örülök, mert nem volt egyszerű dolog az összefűzése, és a hagyományos könyvkötési technikákat nem is tudtam használni a Wikipedia könyv elkészítésekor.”



Nemrég készülnöm kellett egy kiselőadásra a Wikipédiából. Amikor rátaláltam erre a cikkre jót mosolyogtam. Nehéz megítélni a Wikipédiát, mert személy szerint, könyvtárosként jobban húz a szívem a könyvekhez... Ugyanakkor, a keresése valóban könnyebb, ahogy a kereszthivatkozásokat is gyorsabb használni. Sokan támadják amiatt, hogy bárki szerkesztheti, így rengeteg hiba megbújik benne.

Mik a Wikipédia hátrányai?

Kétségkívűl a nyitottság lehetővé teszi, hogy olyanok is szerkesszék a szócikkeket, akik nem szakavatottak egy-egy témában... így sok tárgyi tévedés fordulhat elő.

 Mit lehet tenni?

A Wikipédiába kétféleképpen lehet írni. Az egyik, hogy csak megírunk valamit, és később valaki kijavítja. A másik út az igényesebb, itt már időre, kutatómunkára, és még sok másra  van szükség...
A Wikipédia több oldalán nyújt segítséget és eligazodási támpontokat azoknak, akik szeretnének szócikk szerkesztők lenni. Lehet gyakorolni is az írást, erre való a "Homokozó".

Arra jöttem rá, hogy a Wikipédiát a gyakorlatban használni, azaz szócikket szerkeszteni nem jelent mást, mint átvenni mindazt, amit általában tudni kell egy könyv, vagy bármi más megírásához. A szerkesztők többsége törekszik erre, ahogy az elkészült munkákat is a rendszer méretéhez képest igyekeznek karbantartani. Mindenképp segítségünkre lehet ez a hatalmas tudástár, legalább az alapinformációk megszerzésében, ha egyelőre talán nem is pótolja a klasszikus könyvtári kutatómunkát.

2011. november 10., csütörtök

Google+ - a "körös" közösségi oldal

Ez a HWSW cikk, melyet nemrég olvastam, rávilágított valamire a közösségi oldalakkal kapcsolatban. Ez az írás az új Google+ szolgáltatásról ír, és nem csak pozitív szemszögből..

Talán már másokban is felmerült a kérdés, hogy vajon miért gondolják oly sokan, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban akar lenni, és az egyetlen vágya, hogy mindig, mindenhol online legyen?

Ahol valami ingyen van, ott valójában magunk vagyunk a termék. Különösen így van ez a közösségi oldalakon. Az egész "játékban" én vagyok a termék! A kapcsolataimat adják el hirdetőknek, hogy minél több, hasonló érdeklődésű emberhez jussanak el. Mennyivel személyesebb, ha én ajánlok valamit, mintha elárasztják ismerőseimet a kéretlen levelek.

Mégis, már unalmas költözi, regisztrálni hálózatról hálózatra, miközben az ismerősök ugyanazok.

Nos, a Google+ egy újabb próbálkozás. Az óriáscég már sokszor nekifutott hasonló megoldásnak. Ha nem emlékszünk rájuk, máris tudjuk mekkora sikerrel.. Ezek a Zümm (Buzz), illetve a Hullám (Wave) voltak, melyek mind a közösségi kommunikációt tervezték elősegíteni. Mindegyik szolgáltatás a Goggle egyik legkomolyabb üzletéből indult ki, a GMail-ből. Azt szerették volna egyszerűsíteni, hogy ne címlistákkal kelljen bajlódni, hanem "automatikusan" címezhessük meg kollégáinkat, illetve más, ismerős csoportjainkat, akiknek gazdag, blog-szerű tartalmakat továbbíthassunk.


Időközben a konkurens próbálkozásokból a Facebook elért valamiféle globális kritikus tömeget. Annyian regisztráltak, hogy már senki sem akart kimaradni.. hisz minden ismerőség megtalálta egy helyen.

Ezért aztán a Google+ minden, csak nem újdonság. Ráadásul nagyon "Facebook"-os. Pár funkcióban nem, de elég nagy a hasonlóság, még ránézésre is. Egyik újítása a Körök lettek volna.. Volna, mert mire végetért a tesztelése a Facebook is kifejlesztette.. ejnye!

Nézzük csak meg közelebbről....

Kiknek lehet hasznos?

Az említett cikk szerint a vállalatok, szervezetek számára ad remeke lehetőséget az online megjenésre. Több a lehetőség a szegmentálásra, pontosabb üzenetcélzásra, a megfelelőbb kommunikációra, mint az egyéb online hirdetési felületeken. 

A Google+ egy másik újításával a Hangout, mely képernyő megosztást és közös rajzlapot kínál. Vállalkozásoknak talán még ez az egyik leghasznosabb funckió, mert önmagában lehetővé teszi a kapcsolattartást, távoli segítséget, szervíz-bejelentést. 

A Körök egyik üzletileg érdekes felhasználása, hogy a speciális ajánlatokat egyetlen gombnyomással el lehet küldeni a kiemelt ügyfeleknek.

Szervezeti oldal létrehozása varázslóval nagyon könnyű. De míg az adatkezelés sokrétűbb és ezért pontosabb, mint a Facebooknál, addig a céges oldalak adminisztrációja kényelmetlenül egyszemélyes, egyelőre.

További probléma forrása, hogy lehetnek azonos nevű oldalak, így márkanév ellenőrzés sincs.

A Google+ személyes profilja pedig semmivel sem több, mint a Facebook-nál jól ismert.

December

Larry Page,  a "keresők keresője", a Google egyik alapítótagja. A Google-t a PageRank technológia tette híressé. Mégis, az USA-ban egyre csak nő azoknak a száma, akik a Facebook-on sokkal több időt töltenek, így ki kellett találni valamit, hogy visszacsábítsák a felhasználókat a Google oldalaira.

Page azt ígérte, hogy decemberre nem ismerünk rá a Google+ oldalára. Közeleg. Meglátjuk. Az API-támogatás segítene élőbbé tenni az oldalt, külső alkalmazások bekapcsolásával.
A közösségi média vállalati alkalmazása című cikkben részletesen lehet olvasni az új funkciókról, illetve azokról, melyek jobbak, mint a Facebook-é.

Ki-ki döntse el, hogy mit gondol a Google+-ról, és használja-e szerint. 

Akik szeretnék megismerni a Google-t, tudom ajánlani a Google-sztori című könyvet.

Google+ regisztrációs oldal

Az Országos Széchényi Könyvtár már itt is kihasználja a népszerűsítés lehetőségét!