Powered By Blogger

2011. december 8., csütörtök

"Nagyi netbook"


Egyszerű, mint a az a bizonyos faék.. avagy  Google Chromebook

 

Mégis mindenre használható, amire a mindennapokban szükség lehet. Mindezt egy előre telepített böngészővel.  A Google zseniálisan megoldotta, hogy egy billentyűzettel és egy képernyővel minden egy kattintásnyira van tőlünk. Nincs szükség sem telepítésre, sem biztonsági mentésre, sem vírusírtásra. Tulajdonképpen még egy okostelefon is bonyolultabb nála.

Az Amazon a Kindle-lel teljesítette ki a meglévő webáruház, online úság és kölcsönző szolgáltatásait, egyértelműen világméretűvé téve azokat. Az eszköz pont eléggé online, hogy hozzájussunk a minket érdeklő korábban nyomdai termékekhez a világ bármely pontján. Eközben magunkkal vihető, és akár egy hónapig is használható mindenféle hálózati elérés nélkül!

A Google ugyanezt a Chromebook-kal éri el. A régóta aprólékos gonddtal kifejlesztett, teljesen online, sima böngészőben működő irodai és személyes alkalmazásait így egy kompakt platformon adja a tenyerünkbe a már magunkkal vihető, mobil Internet segítségével... mindehol!

A kis gép sajátossága, hogy a dobozból kivéve elegendő mindössze bekapcsolni! A Google mókás reklám videói épp az egyszerűségét emelki ki.


A Google mindig nagyon erős volt a hálózati szolgáltatásainak hátteréül szolgáló infrastruktúra fejlesztésben, így nem okoz gondot a mobil kliensek kiszolgálása. A következő videó egy ilyen Google Container "raktárat" mutat be, ahol a számítógépek acél konténerekben felpolcozva mindent megkapnak.. hűtés, tápellátás, generátorok, hálózat..

2011. november 24., csütörtök

Online Wikipédia kontra offline könyvtár

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy mit is jelent az az emberi tudás összessége, melyet a Wikipédia kitalálója szeretne összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni? 

Vajon lehetséges-e ez?

Jimmy Wales álma:
  
Képzelj el egy világot, ahol minden egyes emberi lény szabadon hozzáfér az emberi tudás összességéhez. 
Ezen dolgozunk.”


A Wikipédiával, azaz a szabad enciklopédiával kapcsolatban találtam egy jó cikket, ami az "offline" Wikipédiáról szól. Rob Matthews, angol designer kitalálta, hogy elkészíti a Wikipédia "kézzel fogható" mását. 5000 oldalas lett a könyv! Hátránya, hogy írtó nehéz, így nehezen lehet forgatni, bár minden kétséget kizáróan jól mutat a könyvespolcon.


 A Telegraph-nak nyilatkozta Matthews:

“Az volt a célom a Wikipedia nyomtatott változatának az elkészítésével, hogy az oldal összehasonlíthatóvá váljon egy hagyományos enciklopédiával. Ezért csak azokat a bejegyzéseket választottam ki, melyek semlegessége, pontossága megkérdőjelezhetetlen volt, és sok hivatkozást tartalmaztak. Az online enciklopédia legjobb szócikkeit próbáltam megkeresni.”

”Az emberek nevettek, amikor megmutattam nekik a könyvet, és érdeklődve fogadták az új megközelítést. Ennek örülök, mert nem volt egyszerű dolog az összefűzése, és a hagyományos könyvkötési technikákat nem is tudtam használni a Wikipedia könyv elkészítésekor.”



Nemrég készülnöm kellett egy kiselőadásra a Wikipédiából. Amikor rátaláltam erre a cikkre jót mosolyogtam. Nehéz megítélni a Wikipédiát, mert személy szerint, könyvtárosként jobban húz a szívem a könyvekhez... Ugyanakkor, a keresése valóban könnyebb, ahogy a kereszthivatkozásokat is gyorsabb használni. Sokan támadják amiatt, hogy bárki szerkesztheti, így rengeteg hiba megbújik benne.

Mik a Wikipédia hátrányai?

Kétségkívűl a nyitottság lehetővé teszi, hogy olyanok is szerkesszék a szócikkeket, akik nem szakavatottak egy-egy témában... így sok tárgyi tévedés fordulhat elő.

 Mit lehet tenni?

A Wikipédiába kétféleképpen lehet írni. Az egyik, hogy csak megírunk valamit, és később valaki kijavítja. A másik út az igényesebb, itt már időre, kutatómunkára, és még sok másra  van szükség...
A Wikipédia több oldalán nyújt segítséget és eligazodási támpontokat azoknak, akik szeretnének szócikk szerkesztők lenni. Lehet gyakorolni is az írást, erre való a "Homokozó".

Arra jöttem rá, hogy a Wikipédiát a gyakorlatban használni, azaz szócikket szerkeszteni nem jelent mást, mint átvenni mindazt, amit általában tudni kell egy könyv, vagy bármi más megírásához. A szerkesztők többsége törekszik erre, ahogy az elkészült munkákat is a rendszer méretéhez képest igyekeznek karbantartani. Mindenképp segítségünkre lehet ez a hatalmas tudástár, legalább az alapinformációk megszerzésében, ha egyelőre talán nem is pótolja a klasszikus könyvtári kutatómunkát.

2011. november 10., csütörtök

Google+ - a "körös" közösségi oldal

Ez a HWSW cikk, melyet nemrég olvastam, rávilágított valamire a közösségi oldalakkal kapcsolatban. Ez az írás az új Google+ szolgáltatásról ír, és nem csak pozitív szemszögből..

Talán már másokban is felmerült a kérdés, hogy vajon miért gondolják oly sokan, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatban akar lenni, és az egyetlen vágya, hogy mindig, mindenhol online legyen?

Ahol valami ingyen van, ott valójában magunk vagyunk a termék. Különösen így van ez a közösségi oldalakon. Az egész "játékban" én vagyok a termék! A kapcsolataimat adják el hirdetőknek, hogy minél több, hasonló érdeklődésű emberhez jussanak el. Mennyivel személyesebb, ha én ajánlok valamit, mintha elárasztják ismerőseimet a kéretlen levelek.

Mégis, már unalmas költözi, regisztrálni hálózatról hálózatra, miközben az ismerősök ugyanazok.

Nos, a Google+ egy újabb próbálkozás. Az óriáscég már sokszor nekifutott hasonló megoldásnak. Ha nem emlékszünk rájuk, máris tudjuk mekkora sikerrel.. Ezek a Zümm (Buzz), illetve a Hullám (Wave) voltak, melyek mind a közösségi kommunikációt tervezték elősegíteni. Mindegyik szolgáltatás a Goggle egyik legkomolyabb üzletéből indult ki, a GMail-ből. Azt szerették volna egyszerűsíteni, hogy ne címlistákkal kelljen bajlódni, hanem "automatikusan" címezhessük meg kollégáinkat, illetve más, ismerős csoportjainkat, akiknek gazdag, blog-szerű tartalmakat továbbíthassunk.


Időközben a konkurens próbálkozásokból a Facebook elért valamiféle globális kritikus tömeget. Annyian regisztráltak, hogy már senki sem akart kimaradni.. hisz minden ismerőség megtalálta egy helyen.

Ezért aztán a Google+ minden, csak nem újdonság. Ráadásul nagyon "Facebook"-os. Pár funkcióban nem, de elég nagy a hasonlóság, még ránézésre is. Egyik újítása a Körök lettek volna.. Volna, mert mire végetért a tesztelése a Facebook is kifejlesztette.. ejnye!

Nézzük csak meg közelebbről....

Kiknek lehet hasznos?

Az említett cikk szerint a vállalatok, szervezetek számára ad remeke lehetőséget az online megjenésre. Több a lehetőség a szegmentálásra, pontosabb üzenetcélzásra, a megfelelőbb kommunikációra, mint az egyéb online hirdetési felületeken. 

A Google+ egy másik újításával a Hangout, mely képernyő megosztást és közös rajzlapot kínál. Vállalkozásoknak talán még ez az egyik leghasznosabb funckió, mert önmagában lehetővé teszi a kapcsolattartást, távoli segítséget, szervíz-bejelentést. 

A Körök egyik üzletileg érdekes felhasználása, hogy a speciális ajánlatokat egyetlen gombnyomással el lehet küldeni a kiemelt ügyfeleknek.

Szervezeti oldal létrehozása varázslóval nagyon könnyű. De míg az adatkezelés sokrétűbb és ezért pontosabb, mint a Facebooknál, addig a céges oldalak adminisztrációja kényelmetlenül egyszemélyes, egyelőre.

További probléma forrása, hogy lehetnek azonos nevű oldalak, így márkanév ellenőrzés sincs.

A Google+ személyes profilja pedig semmivel sem több, mint a Facebook-nál jól ismert.

December

Larry Page,  a "keresők keresője", a Google egyik alapítótagja. A Google-t a PageRank technológia tette híressé. Mégis, az USA-ban egyre csak nő azoknak a száma, akik a Facebook-on sokkal több időt töltenek, így ki kellett találni valamit, hogy visszacsábítsák a felhasználókat a Google oldalaira.

Page azt ígérte, hogy decemberre nem ismerünk rá a Google+ oldalára. Közeleg. Meglátjuk. Az API-támogatás segítene élőbbé tenni az oldalt, külső alkalmazások bekapcsolásával.
A közösségi média vállalati alkalmazása című cikkben részletesen lehet olvasni az új funkciókról, illetve azokról, melyek jobbak, mint a Facebook-é.

Ki-ki döntse el, hogy mit gondol a Google+-ról, és használja-e szerint. 

Akik szeretnék megismerni a Google-t, tudom ajánlani a Google-sztori című könyvet.

Google+ regisztrációs oldal

Az Országos Széchényi Könyvtár már itt is kihasználja a népszerűsítés lehetőségét!


2011. október 27., csütörtök

Konténerkönyvtár

Milyen lehet egy könyvtárat vezetni? Lássunk egy rendhagyó megoldást!

Már a IKARUSZ buszos ötlet is tetszett, amikor hallottam róla... Miért is ne lehetnének buszon a könyvek? Még szállíthatja is ide-oda könyvtárát! Akik tudják miről van szó, azt mondják, hogy nagy népszerűségnek örvendett.
Hihetetlen, hogy ezek a már vagy harminc éves buszok mennyi szolgálatot tesznek. Gondoljuk csak el a könyvek súlyát!
Magyar IKARUSZ
Máshol is felmerült ez a megoldás, hogy mobil egységgel vigyék közelebb az emberekhez az olvasást. A lentebbi képen egy svéd olvasó buszt láthatunk.

Svéd könyves busz
De mi ehhez képest egy konténer? Érdemes megnézni Dancs Szabolcs varázslatos mozgókönyvtár gyerekeknek című írását! Jord den Hollander építésznek kihívás volt a holland utak szélessége, ezért felfelé "építkezett". Talán nem is a könyvek utaztatása volt az elsődleges szempont, hanem a könyvtár hangulatának visszaadása, ugyanis felül az olvasószoba található!




Ez igen! Így kell meghozni a gyerekek olvasási kedvét! Olvasni bárhol lehet, de egy ilyen helyen kifejezetten csodás!